Csak én.

No itt vagyok ma is, nem tudom meddig fog tartani ez a fenenagy szorgalom blogirásilag.:-))

Délelőtt főzéssel, és filmnézéssel telt.:-) Megnéztem 2 részt az Odaát-ból.Szeretem.:-)

Délután elrohant mindenféle aprósággal. Egy kis teregetés, uzsonnagyártás,egy kis ágyonhasalás könyvolvasgatással fúszerezve. Kaspar Hauser élettörténetét olvasom épp.

Énférjem is hazajött, itthon volt kb 10 percet, majd közölte, hogy "mindjárt" jön. A programja anyjáéknál tett látogatás, utána ping-pong.íMondjuk ez a 2 tevékenység majd este 10 ig tart, tehát a mindjárt szó idézőjelbe tétele nem volt tulzás...szerintem..vagy csak nekem vannak más fogalmaim a mindjárt szó jelentéséről.:-PP

No vacsiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii.:-)

Sok minden történt, de leirni is hosszu lenne, igy azt hiszem nem is irom le.

Ma délután elaludtam.Fájt a fejem, gondoltam lefekszem. Másfél óra mulva ébresztett a kisfiam, és annyira nem voltam magamnál, hogy nem tudtam mi van, mennyit aludtam, egyáltalán milyen napszak van, és hogy hétvége, vagy hétköznap. nagyon durva volt, még sosem voltam ennyire nem képben.

Ezerrel filmezek. Sorozatokba habarodtam bele. :-) A rejtély, Odaát, -éljen a misztikum!:-)

Nagyon szeretem ezeket a filmeket.:-) Igazándiból hiszek is ezekben a dolgokban, bár még nem tapasztaltam a másik oldalt személyesen, de hinni azért hihetek.:-)

A játékparkomat leszűkitettem, már csak 2 játékkal játszom.:-) Meguntam a többit.Meg nem tetszett hogy a szomszédoktól kellett kérni sok mindent ha valamiben haladni akartál. nem szeretek kuncsorogni.Még játék szinten sem. Szeretem magamnak előteremteni a dolgokat, de itt a haladás bizony nem csak rajtam mult, igy a játékokat itt befejeztem.

Anyósom hozta a formáját ma is, elküldte a vasárnapi kuglófmaradékát.Hogy a füstre tegye.Alig kemény, szeruintem ha a fejéhez vágnám betörné neki. meg is érdemelné. Ugy csinál, mintha mi lennénk a szemétlerakó. Ami nála nem fogy el azt idepaszirozza.Nem baj, fog ő még fortyogni a katlanban.:-)

Megint kimaradt ezer év.....rohanó napok, nem sokat vagyok itthon. Illetve amikor itthon vagyok akkor meg mindig van valami más amivel időt töltök.

Voltunk Sárváron, a várjátékokon,aztán egy csodás hetet töltöttem a kisfiammal a barátnőmnél, a kicsi is remekül érezte magát.Tündéri a kiscsajszi, remekül elvoltunk. Csatangoltunk Pesten is, A kisfiam / meg én is / kedvére babázhatott, ez itthon ugyis kimaradt az életéből. rengeteget játszott a kicsi lánnyal, és nagyon tetszett neki.Azóta is naponta hajtogatja, hogy: " Hiányzik a Mesiiiiiiiiii":-))

Kaptam egy meghivót egy kiállitásra, hogy menjek a képeimmel Kaposvárra, de visszamondtam.Komoly oka volt.:-)

Ma jön a lányom barátja,ma nem főzök, hozunk 5 pizzát, és kész.:-)

Jövőhetet várom nagyon, jönnek a barátnőmék, remélem meggyógyul addig, mert 2 napja mondta, hogy megbetegedett.Már annyi programot kiagyaltam.:-) csak időnk legyen megvalósitani.:-)

Léptem. Pá..:-)

Megkezdődött a szünidő, ez nekem azzal jár, hogy szabadidő nuku.:-(( Ez van.

Voltunk vásárban.  A viz, zene és virág fesztiválon.Gyönyörű a város,körbejártuk happytrain-el.:-) Ott töltöttünk 4 napot.

Most jön a bajai halfőző, oda is megyünk.

Viszont  amit már nagyon várok:ezerrel van kedvem menni az én drága barátnőmhöz, alig várom, hogy a kislányát is ujra lássuk.:-)Már összecsomagoltam az ajándékukat is, amit vinni akarok, mert abban is lemaradásom van. :-( Ezer bocs érte, ha olvasod !:-)

Rengeteg a szúnyog. Vettem elektromos szúnyogriasztót, az egész elviselhetővé teszi a szobai létet.

Férjurammal megint összehajtottam, persze hogy anyós miatt....hogy a .....

No lefekszem. Pá.

Általában a naplómat szoktam az én jóbarát levelezőtársamnak elküldeni, de most a levél iródott meg előbb, igy most az lesz bemásolva ide.:-)

Reggel 5-kor ébredtem, a kicsi is.:-) Néztünk egy kis tv-t, majd csináltam kettőnknek reggelit.:-) vagy inkább hajnalit?:-)) A szobámban megettük. tök jó volt a nyugi.:-)

Anyóséknál ettünk, a kötelező vasárnapi vizit.Anyós azonnal kérdezte mi a bajom, nem beteg-e a kicsi....mondtam, hogy semmi bajom, és nem beteg.wááááááááá.Egyébként csak annyi van, hogy annyira nem birom elviselni őnagyságát, hogy rá sem birok nézni. Mindenféle szemkontaktust kerülök. Az ebéd a szokásos volt, mi vittük a halat, mi főztük, és mi köszöntük meg az ebédet.Hurrá. Megint ott volt sógornőm egyik fia, a másik pedig beugrott, hogy közölje jön vacsorára halat enni..de jó hogy mi etetjük azokat is.

Amig az ebéd készült a lányom, a barátja és a fiam nekiültek kártyázni.Erre anyós: " te is tudsz játszani??" kérdezte a kicsit. A kicsi felelte, hogy" persze". Mindent tud amit mi is. Erre anyós. " de te nem is értheted... te csak dobálod a lapokat össze-vissza ugye?????" No és akkor szeresse a gyerek.Hát persze.Az ilyet csak szeretni lehet. Egy nagy frászt neki.Ha én egyszer megmondhatnám neki a magamét...

Hazaértnk, befejeztem a coop munkát, majd a lányommal elmentünk fagyizni.A kicsi, és a lányom barátja meg játszottak a gépen.:-) A fagyis csajszi kérdezte van-e fájdalom csillapitó nálam, mondtam, hogy nincs, de mindjárt jövök.Beugrottam a kocsiba, hazajöttem, és vittem neki vissza 2 féle fájdalomcsillapitót. csak nézett a csaj, hogy ezért hazajöttem.:-)) Miért ne. ha tudok segiteni valakin, akkor igazán szivesen.

Felvetettem hogy fogadjunk be pár napra árvizi gyereket. Teljes tiltakozás lett a válasz, igy bőgtem egy sort.Pedig igazán nem halnánk bele. Sőőőt. Ha választani kellene, hogy kinek adok ebédet, akkor ezerszer azoknak akik rászorulnak. No de nem szingli életet élek, igy a többség szava dönt.

Hát ennyi egyenlőre.

Tegnap volt egy igazán tökéletesnek mondható délelőttöm. Nem nagyon kellett főzni, illetve zacskóban sütöttem csirkét,és uj krumpliból csináltam petrezselymese krumplit. Ez igazán nem sok időbe telt. Mivel a lányom a szobájában tanult az emeleten, igy tulajdonképpen azzal töltöttem az időt amivel akartam.És lett belőle játék, meg néztem pár részt a Szex és New York-ból. Tényleg olyan pihentető volt. Mondjuk a délután már összeomlott, rohangálás ide-oda. Visztont ami tetszett, rajtakaptam énférjemet, amint épp nem mond igazat az anyjának. Ugyanis elmentem érte e tóhoz, mert "tón vón jó" /:-))/ és épp jöttünk haza, amikor hivta kedves anyósom. Kérdezgette hol van épp a kicsi fia. Énférjem mondta neki, hogy épp velem tart hazafelé. Persze anyós megkérdezte, hogy hol voltunk.Erre énférjem nem mondta meg, hogy horgászni volt, hanem azt felelte, hogy most jövünk haza a bevásárlásból........mint egy tökéletes férj. Gondolta is biztos anyósom milyen főnyereményt nevelt. Mondtam is énférjemnek, hogy ezek szerint ő is tud "furcsát" mondani, nem csak anyósom.

Ma délelőtt volt a töri emelt érettségi, a lányom azon volt, épp jöttünk hazafelé, amikor beugrottunk egy boltba, hát mit látok????Anyós épp egy számomra ismeretlen pasi autójából száll ki,kirittyenve, és amikor meglátott rögtön elkezdte magyarázni, hogy épp virágládát jöttek venni....aha....ja...lehet hogy azt is..:-)) A százszinű hölgy..:-DDD

Megjött a lányom pasija is, megint itt tölti a hétvégét.A kisfiam megjegyezte: "biztos éhes volt.".:-)) Ez is lehet.:-))

Énférjem most is horgászik, én elmosogattam, ettünk, igy enyém a délután.:-)

Megyek is kedvemre időt tölteni.:-)

Régen nem irtam. Lassan már ez lesz a megszokott.Pedig szeretnék minden nap irni, de ahhoz több idő, és még több nyugalom kellene.Néha ugy vágyom egy kis magányra.No de egy anya az ezt nem engedheti meg magának.:-)) Jó szokott lenni az a 2-3 óra amit napközben egyedül töltök itthon. Igaz, végig főzök, bevásárolok, és rámolok, no meg egy kis net is becsúszik..:-)))), de szeretem a csendet, és hogy senki nem szól rám semmiért, és nem kell állandóan valakinek a kivánságát teljesiteni. Ennek viszont már 2-3 hete vége.A lány ugye érettségi szüneten, és jön a nyár, a vakáció. Már előre félek tőle. Én nem tudom hogy csinálják, de időnként olyan elemi erővel képesek unatkozni, és akkor az engem kiborit.Nem birom ha nyöszörögnek, lökődnek.Pedig annyi mindenre van lehetőségük, még sem akarnak csinálni a megszokott dolgokon kivül semmit.Vagy csak velem.

Voltunk ugye moziban, ezt irtam legutóbb.Jó volt a Perzsia hercege.:-) Nekem tetszett.A kicsinek is.:-)))

A kicsivel elkezdtünk edzeni.:-)))Már jó régen áll kihasználatlanul a kondi része a háznak,most elhatároztuk minden nap használatba vesszük a szerkezeteket.:-))

No végezetül jöjjön a sznobságom. Énférjem kijelentette, hogy egy sznob vagyok, mert nem iszom alkoholt sosem.És hogy ünneprontó is, hogy velem inni sem lehet, és hogy mi az, hogy vendégségben sem iszom,és még el is mondom, hogy én sosem....

De most mi a fenét csináljak? Tényleg ki nem álhatom a szeszes italokat. Még a szagukat sem birom.Ez most akkora személyiségbeli probléma?????

Voltunk vacsizni is a múlt hétvégén, elég felejthető volt a kaja.De a környezet gyönyörű.

Anyós szokásához hiven megint bealakitott, tutira nem normális.De annyit nem ér az a nő, hogy az ember betűt vesztegessen rá.Csak az a baj, hogy mindig rajtunk csapódik le a dolog. Énférjem szerint " furcsákat mond"...ja....én meg ugy fogalmaznék, hogy folyamatosan hazudik. Van egy különbség a kettő között.

No azt hiszem megyek aludni egyet.:-) Pááááááá.:-)

Rohannak a napok. Tegnap bevásároltam alaposan, igy ma nem kell mennem boltba. Hurrá!:-)

Délután megyünk Szegedre, egy kis pihi.:-) Rendeltünk mozijegyet is, a kicsi kedvéért a Perzsia hercegére.:-) Egyik kedvenc pc játéka-volt..mostanában a lövöldözőseket szereti jobban.:-) Megrendeltük neki az év játékát is, meg is jött, most ezzel játszik ezerrel.:-) A neve:Splinter cell conviction -ha jól irtam le.De szerintem jól.:-)

Mostanában a Szex és New York sorozatot nézem, megvan az összes évad.:-)Tökre tetszik.:-))Egy szemelvény belőle...:-)

"Lehet tudni, mikor jött el az igazi? És honnan lehet tudni? Vannak jelei? Egy tűzijáték? Az az igazi, aki mellett nyugodt az ember, vagy a nyugalom éppen azt jelenti, hogy nincs tűzijáték? A tétovázás azt jelzi, hogy nem az igazi jött el, vagy csak azt, hogy még nem állunk készen? Szerelmi ügyekben honnan lehet tudni, mikor jött el az igazi?"

Végignéztem a Smart katalógust is az előbb, van jó pár ezer pontom, lehet levásárolom.:-)

Énférjem most épp horgászni van, főzni nem főzök, majd rendelek óriás pizzát, és az lesz az ebéd.:-) Azt hiszem egy kicsit visszabujok az ágyba, és nézem a sorozatomat.:-)A kicsi reggel fél 5-kor ébresztett," hol a távirányitó" kérdéssel.:-)) Hogy a szöszbe kel fel olyan korán.:-) Bár én sem vagyok egy hétalvó tipus.:-) Ki sokat alszik, keveset él.:-))

Ma is sikerült 5 órakor kelni, mint a héten majdnem minden nap. Gyors elkészülés után irány a bolt, fél 7-kor már indulni kellett a kicsivel a sulihoz, mivel ma van az osztálykirándulásuk.Volt gyerek, aki 3/4 7 helyett 7 óra 13 percre ért oda, rá várt 2 osztály...nagyon jó. Csak tudnám hogy nem lehet odaérni. Mondjuk az anyák napi ünnepségen is majd negyed órát várt rájuk mindenki. A szülők, a gyerekek. Nótorikus késők.Utálom az ilyet. Én mindig halál pontos vagyok, vagy előtte pár perccel, de késni nem szoktam.

Jön a lányom barátja is, nem sokára itt lesz. Felvázoltam a holnapi menüt, a lányom mondta, hogy sült krumpliból ipari mennyiséget tud betermelni a srác. csak azt tudnám, hogy az mennyi...amikor egy normál reggelije 5 zsemle mindenfélével megrakva...akkor mennyi lehet az ipari mennyiség nála?????Kiderül.Van itthon 3 kg mirelit krumplim, csak elég lesz.

A kicsi 5 körül jön haza, addig aránylag nyugi van.:-) Tegnap egész délután játszottunk.:-) Lövöldöztünk a lakásban játékfegyverekkel, bujkáltunk a házban itt-ott fedezékbe, emeletről le fel osontunk.:-) Nagyon tetszett neki.:-) De én is elvoltam.:-) Örültem az örömének.:-))

Rohannak a napok. Tegnap az egész délelőttöm azzal telt, hogy a lányomnak intéztünk mindenféle dolgot. Menni akar nyári munkára, ezért kellett a diákszövetségben mindenféle papirokat töltögetni, majd tüdőszűrő igazolás a korházból, utána üzemorvos, ahol a lányom tökre kiakadt, hogy mit tapogatta őt végig a doki.Állitólag mindent "kézrátétellel " vizsgált.Mindezt melltartóra vetkőzve.Érdekes mindenesetre.Mindegy, túl van rajta. Aztán másfél órát töltöttünk egy számitógépes boltban, próbáltuk kideriteni milyen laptopot vegyen.Hatalmas a választék, nehéz a döntés.Majd kitalálja, én csak a cirkuszt nem szeretem ami ezzel jár.

Vettem hajfestéket.:-) Kékesfeketét. Ma délután befestem a hajam. Kivi vagyok milyen lesz.:-) A kisfiam szerint hagyni kellene a természetest, mert ha ugy van, akkor az biztosan jól áll alapon.:-) csak hogy akkor nagyon de nagyon sok ősz hajszálam lenne már, meg nem utolsó sorban, a vállig érő festett barna hajam mikorra nőne le..és addig...:-))Igy befestem.:-)

Hivtak Szombathelyre a karneválra árulni, kedvező helypénzzel az igaz, de bemutatókat kellene tartani, igy lemondtam. Nem bemutatózunk.:-)Majd megyünk teljes helyárral ha megyünk egyáltalán.A szombathelyi galériásnő mondta, hogy nagyon pang az üzlet.:-(Még jó, hogy több képet nem küldtem neki. Elég az amiket ott hagytam bizományba.

Rakott zöldbab lesz az ebéd, és husos csontból leves. Már csak a tésztát kell kifőzni a leveshez.:-) Megyek is, megcsinálom.:-)

Nem mentem vásárba. Két okból kifolyólag. Az első az mondjuk perdöntő. Nem kértem időben a Feritől az árura származási igazolást.Neki sem jutott eszébe, és nekem sem. Ez mondjuk elég allapvető lett volna árusitás szempontjából.A másik ok: hol esett hol meg nem.És az megint csak nem jó.

Énférjem kivitte a laptopját anyósékhoz, hogy nézzék meg a ballagáson készült képeket. Hát persze hogy a 3. mondat megint az volt, hogy a sógornőm fia nincs rajta??????????Olyan mérges lettem, hogy azt hittem felrobbanok. Csak tudnám énférjem mi a fenének töri magát.Anyós meg kérdezte a kicsit ott marad-e segiteni neki mosogatni, és tanitsa őt számitógépezni. Csodálkozik hogy a kicsi nem akar maradni, és nem is marad. Kérje meg a kedvenc unokáit tanitsák azok!:-)

Megyek vacsit késziteni.

Idáig tök jó!:-) Ketten vagyunk a kisfiammal, teljes csend és nyugalom.:-)

Énférjem teniszezni van, a lányom a barátjánál.Olyan jó ez a nyugi!:-))

Paradicsom levest főzök betűtésztával. Talán másodjára életemben. Nem is tudom tegnap hogy jutott az eszembe, hogy ezt kellene főzni.:-)Vettünk tegnap a kisfiammal csirkemellet, az lesz hozzá rántva, és sült krumpli. Délutánra meg pizza az uzsi.:-)Tegnap azt is megrendeltem, igy az is le van rendezve.:-)

Holnap vásár lesz. megyek az ékszerekkel. Szerencsére csak 9-14 óráig tart, igy nem kell sokat kint lenni.Remélem nem fog esni, mert az bizony gyorsan véget vetne a mulatságnak.Nem lesznek olyan asztalok amiknek teteje is van, igy a ponyvát nem tudjuk kihuzni, tehát teljes esőmentességet kérek holnapra!:-)

Érettségi. tegnap volt a német. Azt mondja a lányom, hogy baromi nehéz volt, pedig neki már a nyelvvizsgája is megvan.Lehet nem lesz meg a 90%, csak a 80.Az is 5-ös még, csak az összpontszámnál jelentene + 5 pontot, ami ugye nem mindegy.Bár szerintem a többieknek is nehéz volt, és a felvételi pontszámokat is ugy igazitják ahogy a tanulók többsége végzett. Gondolom ezt én...

No lépek főzni.:-)

A mai nap is... a tegnapi is...az előtte való is....minden az idegről szól. Érettségi, sikerül, nem sikerül...anyós miatti veszekedés....No ezt leirom.

Anyós már hétfő reggel felcseszett azzal, hogy miért nem mentem be reggel a lánnyal az iskolába, hogy megtudjam mik lesznek az érettségi feladatok. Mondhattam én, hogy nem adják közre, csak dél körül, nem akarta tudomásul venni. Folytatta a hülyébbnél hülyébb kérdéseit a témával kapcsolatban.Majd közölte, hogy az imádott másik unokája /sógornőm fia/ sirt előző este, hogy mi lesz vele, mert nem tanult az érettségire.Meg hogy a srác focicsapata kikapott előtte lévő nap, és azért mert a többiek részegek voltak, csak az ő unokája nem...gondolom... Délben felhivta anyós a lányomat, hogy nem tudja-e mi lett a sógornőm fiának az érettségiével, hogy sikerült-e neki. de hogy a lányomnak hogy sikerült azt nem kérdezte meg.Gondolom hivta az imádottját, csak az nem vette fel neki a telefont...szokás szerint.Csak mi vagyunk ilyen hülyék, hogy felvesszük. Persze nem önszántunkból, de énférjem agyon csapna minket ha nem viselkednénk illendően a mamával. Mondjuk a cirkusz is abból lett, hogy szóvá tettem, hogy ne nálunk érdeklődjön a kedves mama a másik unoka iránt. mert ezt megtette kedden is, és ma is, ha már a mi lányunk eredménye nem érdekli.Ha én egyszer megmondhatnám neki a magamét....de jó is lenne. Bosszúúúúúúúúúúúú.....édes bosszúúúúúúú.:-)De jól is esne.Pedig alapvetően nem vagyok gonosz, de esküszöm, hogy ő megérdemelné.Ha a rosszindulatot a kétszinűséggel be kellene mutatni akkor ő kimagasló érdemeket érne el -e tárgykörben.És még azt is el kellett neki intézni, hogy bekerüljön az ingyenes telefonos családi körünkbe.Hát más nem is hiányzott. Persze énférjem ezerrel tépett el a telefonszolgáltatóhoz rendezni a dolgot.Wááááááááááá........Agyrém egy világ ami itt van. Pedig mennyire vágynék egy kis nyugira.

Anyukám tegnap szólt, hogy itt felejtette a kabátját, feladtam neki postán.Ma szólt, hogy meg is kapta.:-)

Hát ilyenek történnek. De jó lenne másképp....Lottó 5-öst szeretnéééééééék!:-)))

Nagyon sűrűek a napok...évvégi hajrá a suliban, ballagás, vendégek, itt alvók, mindennek megfelelni. De ugy néz ki idáig az akadályok leküzdve, és eredménnyel.Ráadásul pozitiv eredménnyel.:-)A hétvégén itt volt nálunk az öcsém is, az uj párjával, igyekeztünk kitenni magunkért.Megmutattuk nekik a várost, a nappali és az éjszakai életet is, sétáltunk a parton,voltunk a kilátónál, fagyiztunk, halászlét ettünk, még fallabdázni is volt az öcsém énférjemmel.:-) Anyu is itt volt, ő sajnos a már jól megszokott arcát mutatta, a teljes letargia, érdektelenség, a csak az alvás az ami fontos...ez szerepelt most is fő tevékenységeként. Pedig élvezhette volna, hogy együtt lehet a gyerekeivel,az unokáival, mint ahogy szerintem minden nagymama ezt teszi....de kijött a szobájából, kint volt pár percet, majd visszement lefeküdni.Ha fent volt is akkor sem szólt nagyon senkihez, ha igen, akkor is csak annyit, hogy minek főzök, nem kell az...minek mosom ki a teritőt, jó az ugy is...meg minek a sütemény....annyira rossz hogy nincs egy igazi nagyijuk a gyerekeknek, aki ugy igazi "nagyimódra" viselkedik.Épp beszéltük a tesómmal, hogy nálunk sok minden kimaradt az életünkből. Lehet pont ezért hajtunk annyira arra, hogy a gyerekeinknek mindenük meglegyen, ez tárgyi, és törődés szinten egyaránt.

Csirkepaprikás fő most épp, a kicsinek meg carbonara.

A lány most érettségizik..remélem sikerül. Anyósom épp most hivott, hogy a sógornőm fia ugy meg volt ijedve, mert ő is ma érettségizik....és hogy jajjjj...meg hogy hogyan szedi össze a felvételijéhez szükséges 180 pontot.....hogy én hogy sajnálom...a lányomnak minimum 400 pont kell, de ez anyósomat abszolute nem érdekli, a másik unokáért való aggódás leköti minden erejét. Wáááááááááá........Ha én egyszer......lehet hülye vagyok, de ha megmondhatnám neki a magamét..de jól esne.:-))

No megyek.:-) Szépeket!:-)

Hi-hi......kapott + egy gigát a gépem. Tényleg fickósabb lett tőle.:-))

Annyi minden történt, nem is tudom hol kezdjem.

Talán a kisfiam betegségénél fejeztem be a multkor. Anyós a betegség közepén felhivott, és közölte: "NYOMKODJUK KI A KICSI MANDULÁJÁN A TÜSZŐKET KÉZZEL!!!!!Lesz egy kis hányingere, de az nem baj." Majdnem hanyatt estem döbbentemben. Ekkora hülye már ő sem lehet......és mégis..........Jó szar lehet neki...ilyen idiótának lenni........

Aztán mult hét csütörtökön levették a gipszet a kicsi kezéről,majd csütörtökig még itthon volt a mandulája miatt.

Tegnap este bulizni voltunk, velünk volt egy polgármester is,én az este ismertem meg, baromi jópofa ürge, nagyon sokat nevettünk.:-)Hajnali 2.-kor jöttünk haza. Reggel fél 6-kor ébresztett a kisfiam, hogy lejönne hozzám, segitek lehozni a cuccát? Segitettem, azonnal el is aludt ujra.:-) Fél 10 körül ébredt fel.Utána mondta hogy éjjel alig aludt, nagyon hiányoztam neki.

Aztán a héten tételeket is gépeltem, besegitek a lánynak az érettségi tételeknél.:-) Nagyon sok a tanulnivaló. Annak idején szerintem könnyebb volt az érettségi amikor én végeztem. Bár lehet, hogy csak a tantárgyak miatt érzem.Én más irányultságu suliba jártam.

Itt a lányom barátja is, sikerült megint egész nap főznöm, és minden el is fogyott.Nagyüzemi mennyiség készült pedig. Zöldbableves, rizseshús, saláta,tejbegriz, fagyi,melegszendvicshegyek,meg a csoda tudja még mi. Egy biztos, hogy egész nap meló volt. belefért egy kis takaritás is.

2 hét mulva ballagás.tele leszünk vendégekkel. Itt alvósokkal. Nem hiányzik....

Csatlakoztam egy csoporthoz: " Volt egy életem, aztán egy idióta megmutatta a facebook-ot".:-)))  Egyébként ez valahol tényleg igaz, mert imádom, de ennél időt rablóbb dolgot..:-)))

No megyek is. :-)

A kisfiam pénteken melléült a kanapénak, és olyan rosszul esett, hogy a korházban kötöttünk ki. Be is gipszelték a bal kezét. Ez is elég nyűg, de még ennek tetejébe be is lázasodott tegnap. Elvittem az ügyeletre, szerencsére a mi dokinőnk volt pont az ügyeletes, és megállapitotta, hogy tüszős mandula gyulladása van a kicsinek. Azonnal irt gyógyszert is.Először nem tudtam, hogy a karja miatt belázasodhat-e, fel is hivtam az én drága barátnőmet ez ügyben.:-)

Ma viszont nagyon mérges voltam énférjemre.A kicsi ugye beteg, lázas, hányt is,persze hogy a gyógyszer az ki....és a lány is jött haza, el kellett menni érte, közben a kicsi elaludt, és vmi rosszat álmodott, gondolom a láztól, és felriadt, és zokogni kezdett.Ugy rohantam be hozzá.És akkor énférjem: délelőtt fallabdázott, utána elment anyósékhoz, majd sakkozott, majd elment ping-pongozni...........és persze hogy egyedül kellett hagynom a kicsit amig mentem a lányért.:-((( És énférjem este 9 körül vágtázott haza. Még jó hogy hazatalált.....Ugy utálom az ilyet. nekem ez teljes érdektelenséget mutat.

Közben az emeletről is leköltöztettem magunkat, amig beteg a kicsi ne kelljen lépcsőznie.

Holnap megyünk vissza a dokihoz,a mandulája miatt, csütörtökön meg a baleseti sebészetre a karjával....de jó kis hét lesz...

Itt el laknék.:-))

Jó kis nehéz hét volt. A húsvéti vásáron töltöttem a napjaimat. Bár az utolsó 2 napon nem mentem ki. Hol szakadt az eső, hol meg nem, de a szép dobozoknak, amikbe az ékszerek vannak csomagolva nem tesz jót az eső, még egy kicsi sem, igy nem kockáztattam. Bár be kell valljam oly sok értelme sem lett volna szerintem kimenni. Nagyon kevés vásárló volt, még nézelődő is alig. A programok vacakok voltak,szerintem csak azok jöttek ki akiknek a gyereke, unokája épp szerepelt.Szóval egy rakás ....volt az egész.

A lányom tegnap elutazott a barátjához, ott töltik a húsvétot. Be kell valljam, egy kicsit örülök neki, mert ha itt vannak mind a ketten, akkor sokkal több ugrálni valóm van.

Ma rántott csirke fog sülni,mindjárt neki is kezdek, csak most még sózódik. Tuuuuuuuudom..nagypénteken nem szabad húst enni...de nálunk igen.:-)

Ebéd után tervezek egy látogatást a videotékába,és akkor a hétvégén dvd nézés lenne az egyik progi a kicsivel. Bár igazándiból van egy rakás vadiuj ki nem bontott filmem itthon, de azok nem igazán a kicsinek valók.Nem szokott félelmeteset nézni.De pc játékban nem zavarja a félelmetes.:-)))

No megyek, leszűröm a rizst, mert csak gyors rizsem volt itthon, igy abból készül ma a köret. Én a másikat jobban szeretem, de ez van...ezt kell most szeretni.:-))

Ugy kezdődött, hogy a kisfiam negyed 8-kor lejött az emeletről. Teljesen felöltözve, táska a hátán, és közölte, hogy " mehetünk." Hát persze hogy a lány még messze sehol sem volt a készenlétben az indulásra, igy ezen összevesztek.Kitettem őket a sulinál,lementem a Tescoba.Épp a felénél tartok a bevásárlásnál, amikor szól a hangosbemondó, mindenki tegyen le mindent, és hagyja ott  ahol van, csak a személyes tárgyainkat vigyük ki, és azonnal tünés. Azt hittem tűzriadó van, várakoztunk az áruház előtt, amikor látjuk, hogy csak az eladók, illetve pénztárosok jönnek ki. Biztonsági őrök, a cukrászok, pékek mind bent maradtak. Kiderült hogy ez sztrájk akart lenni, az egyenlő bérekért.A dolgozók piros kis egyenruhájukban a buszmegállóban várakoztak, mi meg a bolt előtt. 10 perc, és visszajöttek, mi meg befejezhettük a vásárlást. Hogy ezzel mit értek el....gőzöm sincs.

Hazajöttem, se net, se tv. telefon az okosoknak, "egész...szolgáltatása szünetel.Meghibásodott 2 központi erősitő...nem tudjuk mikor lesz kész..."

Nekiálltam főzni, persze a recept a neten, amit akartam, net meg ugye sehol...Maradt a kútfő...

Majd megyek ki a fürdőszoba felé, mindenhol áll a viz. Eldugult a lefolyó...

Remélem ma már nem lesz semmi.Még jó hogy a net megjött.

Ma nagyon nemszeretem idő volt. Utálom ezt az esős, borongós időjárást.A hangulatomra is ráült, fájt a fejem is.

A lányommal délután elintéztük a jogsiját, 2 hét mulva meg is kapja állitólag. Mondjuk elég sok idő kell neki. nem értem miért nem lehet ezt is ugy helyben megcsinálni, mint a lakcimkártyát.Hülye bürokrácia.

Ebédre húsleves volt, főtt hussal, meggymártással,és sajtos, tejszines csirkemell rizzsel.Jót ettünk.:-) Mától kezdve igyekszem nem vacsizni, mert elkezdtek felröppenni a kilók.:-(((

Csaptam ma egy nagyobb bevásárlást is, ráfért a háztartásra.De legalább most minden van itthon.

Más különösebb nem történt.Remélem nem is fog.:-)

No hogy valami jó is legyen, itt az egyik kedvenc falfestményem.:-)

Megjöttünk anyóséktól, illetve onnan mentünk a Tescoba, mert előtte a kisfiam itthon nézett egy uj játékot, a "Need for speed sift"-et, és megnéztük lehet-e itt kapni, vagy rendelni kell a neten. Lehetett kapni, igy meg is vettük. Legalább nem kellett postaköltséget fizetni.

Tegnap itt volt a kisfiam barátja délután, itt is uzsonnáztak, hihetetlen mennyiséget betermeltek.:-) Ettek melegszendvicset, meg sült krumplit.:-) Már attól tartottam, hogy a végén rosszul lesznek.:-) De szerencsére nem.:-)

Énférjem elment horgászni,a kicsi fent próbálja ki az uj játékot,igy most nyugi van.:-)A lányom csak este jön haza a barátjától.Majd 7-re megyek elé a vonathoz.

Tök jó idő van, anyóséktól hazafele jövet 21 fokot mutatott a hőmérő az autóban.:-)

Imádom!:-)

Tegnap bevásároltam, hogy hétvégén ne kelljen menni sehová sem.Az este elég sokáig febt voltam, mondván ma majd alszom, mivel nincs különösebb reggeli teendő. Ehelyett: a kisfiam 5 óra 12 perckor ébresztett, hogy hány óra lehet, és hogy csinálnék neki egy kakaót?:-))

Miért van az, hogy csak iskolaidőban tudnak a gyerekek sokáig aludniiiii?:-)))

Tegnap befizettük a csekkeket énférjemmel, és a kicsivel, majd fagyiztunk egy nagyot.:-) Tök jóóóóóóóóóóóóóóóóóó  jön a tavasz!:-)))

No hallom énférjem is felkelt.-Bekapcsolta a kávéfőzőt!:-)

No akkor nekilátok, és csinálok reggelit.:-)

Tegnap a lányom levizsgázott autóvezetésből.No mostmár majd jön a "kocsival megyek"..:-))

Tegnap beszéltem anyuval, mondta, hogy kellenék már haza, jó lenne ha valaki főzne.No ja.Én lehetnék a valaki.:-)

Valahogy nehezen veszem rá magam, hogy irogassak a neten. Játszani leülök, de mást nem nagyon csinálok a gépen.Láttam hogy van 1-2 emberke, aki felvett msn-re, azt sem tudom hogy kicsodák, igy hagytam a szöszbe.

A kisfiamnak is megjött az uj játék, ki is játszotta 3 nap alatt.:-) Most egy online játékért "küzd", de azt énférjem nem akarja,igy van a fogadkozás, meg mindent megigérek szakasz. Mondjuk én megengedném neki, de ehhez egyedül kevés vagyok.Én sajnálom, ha nem kap meg ilyen egyszerű dolgokat, de lehet hogy énférjemnek van igaza. Mit tudom én.Mondjuk az igaz, hogy épp kellőképp el vannak látva mindennel amire szükségük van, meg rengeteg olyannal is ami csak pillanatnyi hóbort, és fél óra alatt már nem is érdekes a birtoklás után.Nehéz dolog a gyereknevelés helyes utján maradni.:-)

No milyen filozófikus hangulatba estem itt. :-) Még a végén megárt.:-)))

Vettem magamnak egy tavaszi kabátot, tök jól néz ki.:-)Örülök neki.:-) Mondjuk erre sem volt szükség, csak nagyon megtetszett.:-)PPP

No most viszont szükség van,el kell mennei a postára. Igy pá.:-)

Drága barátném! megyek ágyat nézni!:-))))

A kisfiam ebéd után mondta, hogy felolvas nekem egy történetet. Hát bizony törölgettem a szemem a történet végén. Ime:

FILLENTŐ

Volt az én kis pajtásomnak, "Fillentő"-nek más neve is, de már arra nem is emlékszem. Csak így hívták őt, mert sose mondott igazat. Mikor pedig erősen ráripakodtak egy-egy hazugság után, lesütötte kis konok fejét, s rendesen azt dunnyogta:

- Én nem hazudok.

- Hát?

- Csak fillentettem.

A sok füllentés után rászáradt a Fillentő név, s még a tanító úr is így szólította:

- No, Fillentő, tudod-e a leckét?

Amire ő rövidesen azt füllentette, hogy:

- Tudom.

Pedig bizony nem tudott ő soha egy leckét sem. Hanem ezért kifüllentette magát a legnehezebb kérdés után is, mert ehhez aztán úgy értett, hogy mindenki bámult rajta. Még a tanfelügyelő is azzal jött iskolát látogatni, hogy:

- Na, hadd lássam, hol az a híres füllentő!

A mi kis pajtásunk felállott, borzas fején százfelé meredezett a kócos haj, s pisze orrát olyan komikusan rángatta, hogy mi, többiek, rögtön elkezdtünk vihogni. Még a tanító úr is mosolygott a bajusza alatt, de a tanfelügyelő úr nemhiába volt vaskalapos, komoly maradt.

- Hát te vagy az? Mért nem fésülködtél ma, fiam?

- Fésülködtem én - füllentett ő egész komolyan, mi pedig vígan lestük, mi fog ebből kisülni.

- Ne hazudj! - szólt a tanfelügyelő úr, ki még nem volt hozzászokva, hogy kell a kis Fillentővel beszélni.

- De igen, édesanyám fésült meg, van neki egy aranyfésűje, amit a királytól kapott ajándékba.

A nagy szakállú úrnak egész elnyúlt a képe bámulatában erre a nyilvánvalóan képtelen hazugságra. A tanító úr odafordult hozzá, s így szólt mosolyogva:

- Nincs is édesanyja, egész kicsi baba volt, mikor meghalt, most a falu tartja sorkoszton, mindenki szereti, mert különben jó gyerek, és igen mulatságosan tud füllenteni.

A tanfelügyelő úr soká komolyan nézett rá, s így szólt:

- De kisfiam, te már elég nagy vagy ahhoz, hogy belásd, senki sem él hazugságból, sőt az Isten legjobban bünteti azt, aki hazudik. Hát miért nem szoksz le erről a csúnya rossz szokásról? Látod, pajtásaid sohasem hazudnak, senki sem hazudik, hát te miért teszed? Jobb volna, ha a leckéd megtanulnád, és szorgalmas, okos ember lenne belőled.

- Megtanulok én minden leckét - mondta bűnbánóan Fillentő.

- Igazán? No, hát akkor mondd meg nekem, halottad-e hírét az igazságos Mátyás királynak.

- Hogyne.

- Na, beszélj valamit róla.

Az egész iskola Fillentő felé fordult, úgy lestük ragyogó szemmel a gyönyörű feleletet. Ő pedig elkezdte:

- Tegnapelőtt kimentem az erdőbe (halk kacagás hallatszott, mert a falunk határában nincs is erdő, sehol sincs, csak arra a mádi hegyeken), és ott minden fára fel volt írva krétával, hogy itt járt Mátyás király, és az utolsó fához oda volt kötve a kolozsvári bíró, és Mátyás király egy vastag nádpálcával fenekelte, amiért édesanyámnak nem engedte, hogy fát szedjen az erdőben.

Dőltünk a kacagástól jobbra-balra. Az iskolai rend teljesen felbomlott, hahotáztunk, visongattunk, a könyveket csapdostuk, a tanító úr is kacagott, a tanfelügyelő úr is kacagott. Csak a kis Fillentő volt komoly, s úgy nézett előre, mintha tiszta színigazságot mondott volna, mikor pedig látta, milyen sikert ért el, szelíden elkezdett mosolyogni.

De hát, ha mégolyan mulatságos volt is a vizitáció így, a tanfelügyelő úr belátta, hogy Fillentővel szemben nem tudja megőrizni a komolyságát.

Ketten nem férnek egy csárdában, hát szépen kiparancsolta a gyereket az iskolából. Meghagyta neki, hogy iskola után maradjon benn, mert beszélnivalója lesz vele.

Aztán elkövetkezett a vizitáció komoly része, de erről nem beszélek, nem volt mulatságos, sőt rám nézve szomorú emlékű, mert ekkor történt velem meg, hogy a krumpliról semmit sem tudtam felelni.

De akármilyen komoly is volt ez a délelőtt, mégis arra voltunk legjobban kíváncsiak, hogy vajon mit akar a tanfelügyelő úr Fillentővel iskola után. Szerencsére tanítóné asszony ott fogta Fillentőt vizet merni a kútból, mert most, hogy az egész iskola le volt foglalva, nem volt segítsége, hát így Fillentő uram csakugyan bevárta az iskola végét, s szépen berendeltetett a tanfelügyelő úrhoz. Mi nem bírtunk szétoszlani, a kapu előtt csoportosan vártuk, mi lesz, hogy jön ki Fillentő, biztosra vettük, hogy őt fogják elrakni a mai feleletért. Egyszer jön ki. Komoly volt és csendes, mikor a tornácról lejött.

- No - mondogattuk -, jól kikapott - és nevettünk rajta.

De amikor körülfogtuk, s száz kérdéssel támadtuk meg, visszakapta a régi hamis szemű Fillentő arcát, és hozzá fogott mesélni:

- Tudjátok, azért hívott be a tanfelügyelő úr, mert meg akart prezentálni, amiért olyan jól megnevettettem.

- Ne fillents! - kiabáltuk.

- De bizony, azt mondta, hogy máskor is ilyen jó legyek, adott egy narancsot, a tanítóné asszony egy pohár kávét meg kalácsot, azért voltam olyan soká, mert ezt mind meg kellett enni.

A hallgatóság egy része kacagott, más része hitt neki.

- Bizony, akár hiszitek, akár nem, adott egy hatost is emlékül.

- Hol van, hol van? Mutasd meg!

A kis Fillentő elkezdett a zsebében kotorászni, egyszer csak felderült az arca:

- Nagyszerű, hisz azt már elkőtöttem a bótba! Kovács Zsuzsi is evett abból a cukorból, amit vettem.

Ezzel aztán be volt fejezve az ügy. Kovács Zsuzsi éppen betegen feküdt odahaza, nem is volt iskolában.

Így beszélt Fillentő koma mindig, még véletlenül sem mondott igazat soha.

De rossz szándékból nem hazudott, csak tréfából. Örökös tréfa volt az egész élete, ezért szerette mindenki. És azért is, mert az is tréfa volt neki, hogy magára vegye akárkinek a hibáját.

Én is hálával és nagy szeretettel emlékszem rá egy jótettéért. Nálunk volt egy téli délután. Bent játszottunk a kisszobában. Ott volt a pohárszék is, és hogy, hogy nem, egyszer leütöttem szeleskedésből a nagyanyám legkedvesebb kávéscsészéjét. Úgy szerette azt, hogy sose ivott másból, sőt azt mondta nekünk, gyerekeknek, hogy beteg lenne, ha eltörnék.

És az bizony eltört, négy-öt darabban hevert a földön. Elsápadtam a nagy ijedségtől, és síri csend lett a szobában. Odaát nagyanyám meghallotta a csörömpölést s a hirtelen csendet, és bejött vészjósló arccal.

- Mi az?

Meglátta szegény a cserepeket s az én fakó arcomat, és mindent kitalált.

- Mit tettél? - mondta hangosan.

Ekkor előállt a kis Fillentő.

- Én tettem - mondta csendesen -, meg akartam mutatni, hogy meg tudom az orromon tartani, mint a szerencsi cirkuszban a komédiás.

Felemelte tömpe kis orrát, s két karjával jelezte, hogy akart egyensúlyozni.

Olyan komikus volt, olyan mulatságos, hogy haragos nagyanyám elkezdett mosolyogni, és barackot nyomott a fejére.

De azért láttam, hogy mindent tud, s uzsonnakor Fillentő kapott kávét, nem én. Mikor pedig ócska, nagy embertől örökölt ködmönében elment, mint egy kis manó, azt mondta nekem nagyanyám:

- Jobb fiú ez a kis Fillentő nálad!

S olyan mélységes szemrehányás volt a hangjában, hogy egész éjjel sírtam utána. De a kis Fillentőt még jobban szerettem. Az egész falu szerette. Kézről kézre adták, meséltették: kukoricahántáskor, fonóban, dörzsölőben ő volt az első személy. Kifogyhatatlan volt a mulatságos ötlete, kivált mikor beletanult a nagy emberek dolgába, s összevissza füllentett legényekről, lányokról mindenféle badarságot. Jutalmul úgy etették, mint a madarat, ami csak szemének-szájának ízlett. Igyekezett is kedvében járni mindenki, mert ártatlan tréfákkal ugyan, de alaposan ki tudott nevettetni valakit.

Volt a faluban egy szörnyen fösvény asszony: Balogné, ettől ritkán kapott valamit, legfeljebb sült krumplit, azt is akkor, ha már senkinek se kellett. Egy ilyen ebéd után beállított a fonóba Fillentő pajtás. Beszélget, beszélget, s csak nyalogatja a száját, mint a kiskutya, ha jóízűen evett. Addig-addig, míg valaki észrevette.

- Eh, be jó ebéden voltál ma!

Fillentő koma:

- Bizony jón.

- Ugyan kinél?

- Balognénál. Három tál ételt ettem, azért nyalogatom a számat.

- No, beszélj már, mi volt.

- Első tál: leves, jó tiszta, friss kútvízből. Második tál: tegnap sült krumpli. Harmadik: pecsenye, harmadnapos sült tök.

Még ma is emlegetik nálunk, ha nincs jó ebéd, hogy:

- Ez után is nyalogatná Fillentő a száját.

Szegény kis Fillentő, nem tudtuk meg, hogy milyen ember lett volna belőle. Jött egy irtózatos hideg tél, s a senki gyermekének átjárta ringy-rongy ruháját. Beteg lett, gyulladást kapott, s kilenc napra már az angyalok között keltett nevetést bizonyosan, mikor betoppant füllentésre kész pisze orrocskájával. Utolsó szava is méltó volt egész életéhez. Nagy lázban, lefogyva, meredező szemmel feküdt, én éppen ott voltam hozzá látogatóban; a bíróné állott mellette, és ápolta a kis beteget.

- Mit érzel, fiacskám? - kérdezte tőle.

Rávetette még egyszer hamiskásan a szemét:

- Édesanyám itt volt az elébb, hozott bíró néninek aranyguzsalyt, aranyorsót, aranyszöszt..., ott van a másik szobában, nézze meg... A bíró néninek könny csordult le az arcán, s kiment a másik szobába, megnézni az aranyguzsalyt, aranyorsót, aranyszöszt. Mire bejött, a kis Fillentő nem füllentett többet.

Szegény kis pajtásom, mennyit emlegetjük. Mintha csak élne, s olyan maradt volna, mint akkor volt.

Hányszor mondtuk, ha valamelyik öcsém elbódorgott az igazság útjáról:

- Ne fillents már!

És ha senkinek sincs mit beszélni a fonóban, hányszor mondják:

- Volna csak itt a kis Fillentő!

Az előbb lemaradt: A multhéten anyós küldött bablevest. Jó sz@r volt, még énférjem szerint is.Vasárnap kérdezi anyós megettük-e és milyen volt. Dünnyögtem, hogy én nem ettem, sem a kicsi, mert nem szeretjük, de énférjem és a lány evett belőle. Erre anyós megszólal: " Hát persze..a Sz./ ő a lányom/ gyakorlatilag itt nőtt fel!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Majd kiesett a kezemből a kanál, felnéztem rá döbbenten, ekkor javitott: többet volt itt mint a kicsi. Ja. A kicsi a 11 éve alatt 2x volt náluk ugy, hogy mi nem voltunk ott, a lány meg kb.10x a 18 éve alatt. Végül is, tényleg gyakorlatilag ott nőtt fel Hát ha valami biztos, az az, hogy mindig igyekeztem azon lenni, hogy a lehető legkevesebb időt töltsék ott, velem együtt. És nem ok nélkül.Ezt is elhiheti nekem bárki.