A kisfiam pénteken melléült a kanapénak, és olyan rosszul esett, hogy a korházban kötöttünk ki. Be is gipszelték a bal kezét. Ez is elég nyűg, de még ennek tetejébe be is lázasodott tegnap. Elvittem az ügyeletre, szerencsére a mi dokinőnk volt pont az ügyeletes, és megállapitotta, hogy tüszős mandula gyulladása van a kicsinek. Azonnal irt gyógyszert is.Először nem tudtam, hogy a karja miatt belázasodhat-e, fel is hivtam az én drága barátnőmet ez ügyben.:-)

Ma viszont nagyon mérges voltam énférjemre.A kicsi ugye beteg, lázas, hányt is,persze hogy a gyógyszer az ki....és a lány is jött haza, el kellett menni érte, közben a kicsi elaludt, és vmi rosszat álmodott, gondolom a láztól, és felriadt, és zokogni kezdett.Ugy rohantam be hozzá.És akkor énférjem: délelőtt fallabdázott, utána elment anyósékhoz, majd sakkozott, majd elment ping-pongozni...........és persze hogy egyedül kellett hagynom a kicsit amig mentem a lányért.:-((( És énférjem este 9 körül vágtázott haza. Még jó hogy hazatalált.....Ugy utálom az ilyet. nekem ez teljes érdektelenséget mutat.

Közben az emeletről is leköltöztettem magunkat, amig beteg a kicsi ne kelljen lépcsőznie.

Holnap megyünk vissza a dokihoz,a mandulája miatt, csütörtökön meg a baleseti sebészetre a karjával....de jó kis hét lesz...

Itt el laknék.:-))