Tegnap este majd felrobbantam. Már lefeküdtünk, el is aludtunk, amikor a szobabajtó szinte berobbant, a villany felvágódott, a lányom barátja gyakorlatilag berontott a szobába.Felültem, először a meglepetéstől szólni sem tudtam, majd megkérdeztem mit szeretne. Ekkor döbbent rá, hogy mi ott vagyunk. Igen, mert ahogy anyu elment, azt hitte mi leköltöztünk az emeletről. De nem. A következő ami eszembe jutott, hogy bármit is gondolt, miért rontott be a kisfiam szobájába. Csak már nem akartam este cirkuszt, igy hagytam kimenni. Reggel megmondtam mind a kettőnek.A lányomnak is és a barátjának is, hogy a saját szobájukban csinálnak amit akarnak, de a más szobája tabu. Még akkor is ha ugy gondolják nincs ott senki. Főleg akkor....Oké, idejár több mint fél éve, de akkor sem csinálhat azt amit akar.
Reggel a lányom hazatelefonált a suliból, hogy ugy érzi fel van fázva, hozzam haza, és vigyem orvoshoz. megtettem, ezzel a fél délelőttöm eluszott. Kapott gyógyszert, most fekszik.
A kisfiam kapott magyarból egy 5-öst, örült neki nagyon. Én is.:-)
Hát idáig ennyi.:-)
