Reggel ugy ébredtem, hogy nehezen tudtam beszélni, Valahogy " lemerevedett" a szám vagy mi a csoda lett vele.
Elmentem bevásárolni, hazajöttem, rávettem magam hogy be is pakoljam azt a rengeteg kaját amit hoztam, meg mosószert, vödrös narancsot, stb. Rájöttem hogy később sem lesz több kedvem bepakolni, igy jobb minél előbb tul esni rajta.
Aztán jött egy telefonhivás. A kicsi sulijából. A védőnő. Hogy a kicsi elesett, azonnal menjek érte ha tudok, mert beverte a hátát, és fájlalja.Hurrá. Pont reggel mondtam a kicsinek, hogy vigyázzon azon a lejtős lejárón, mert tegnap láttam hogy azon szánkóztak, és csupa jég az egész. Mint egy korcsolyapálya.A fejét szerencsére nem verte be. Még jó, hogy judo-n megtanitják őket esni.
A lányom most telefonált, hogy megy vezetni, és igy nem elég a kajája. Vigyek be neki. No mehetek akkor. Az biztos, hogy ami neki kell azt elintézi 2 perc alatt.
No pá.
